A hétvégén a már előzetesen beharangozott Palota Kupára utazott csapatunk. A helyszín természetesen Várpalota volt, ahova a várakozások szerint szombaton délután két órakor az egész csapat megérkezett.

Hiba lenne azt állítani, hogy tisztába voltunk az erőviszonyokkal a torna előtt, mindössze annyi információnk volt, hogy több megyéből is érkeznek csapatok. Ennek megfelelően próbáltuk az első perctől kezdve a saját játékunkat játszani.

Mindjárt az első mérkőzésen kemény csatára kényszerültünk. Egyrészt mindjárt ez egyik legerősebb csapattal kezdtünk, a másik probléma pedig az azonnali kezdés volt, mivel bemelegítésre egyetlen percünk sem maradt. Az eredmény egy gólos hátrányból 1-1 lett végül. A következő 3 csoportmeccset magabiztosan sok rúgott góllal sikerült hozni. Majd a legjobb nyolcba kerülést még szombaton magabiztos (és ismét nagyarányú) győzelemmel biztosította a csapat.

Az esti program a szálláskereséssel, és annak elfoglalásával telt, érezhető volt, hogy mindenki meglepődött, hogy végül nem Várpalotán intéztek szállást a szervezők, hanem Palota mellett egy Öskü nevű településen. Mire megérkeztek a fiúk a szállásra, megérkezett a tél is, úgyhogy csak a legmerészebbek lelkesedtek továbbra is az esti „felfedező körút” iránt. A szállásról… Hát tulajdonképpen kényelmi szempontból nem volt probléma, de fura volt, hogy a szállás ára óráról órára változott, szerencsére a világválság nem mélyült olyan szintre az éj leple alatt, hogy földhöz vágta volna a srácokat anyagilag. De előfordulhat, hogy a szállásdíj amiatt lett drágább, hogy a kedves háziasszony tulajdonképpen komplett házi őrizetet is biztosított a fiúknak, amit, hogy finoman fogalmazzunk nem igényelt senki, és a közös vacsorát is sokan a „szívünkbe zártuk”…

A napot egy pókerrel zárták a fiúk, ami a győztes (Kozy) szerint természetesen papírforma győzelemmel zárult.

A második napot a szállás elhagyása után egy közös vásárlással folytattuk, majd a terembe megérkezve megismerkedtünk a többi csapattal, amire bőven volt időnk, mivel délután 4 órakor voltunk érdekeltek a legjobb négy közé jutásért. Szerencsére a hosszú várakozás ellenére frissen mozogtak a srácok, és ismét fölényes győzelemmel jutottak a következő körbe. Ez elődöntőben a már általunk jól ismert Mágusokkal kerültünk szembe, és bár ők inkább a szervezett védekezésre építettek, a vége így is csak 3-2 (gólszerzők: Kratochwill (2), Imre J.) lett a javunkra, annak ellenére, hogy a mérkőzés java részét végigtámadtuk. A döntőben egy már összeszokott kispályás csapat várt a Buntstift-re, ennek megfelelően komolyan készült mindenki, de tudható volt, nem lesz könnyű dolgunk, mert szervezett ellenfélre akadtunk, amit a mérkőzés bizonyított is. A mérkőzés ismét mezőnyfölényt hozott, labdabirtoklásban is ismét ellenfelünk fölé nőttünk, de ezért nem adnak pontot, sőt gólokat sem, így hiába vezetett csapatunk a rendes játékidő utolsó pillanatáig, ellenfelünk egy nagy szabadrúgásgóllal (a mérkőzésen a másodikkal) egalizálta az eredményt. Tehát a rendes játékidőben: 2-2 (gólszerzőink: Kozmor, Mészáros F.) Mondani sem kell, senki sem örült a hétmétereseknek, no nem azért mintha nem lenne kiváló kapusunk, de az valahogy mindig lutri, és sokszor bebizonyosodott már, hogy nem szolgáltat igazságot.

Ennek ellenére csapatunk jobbnak bizonyult a hétméteresek során, a rend kedvéért a döntőben heteseket értékesítő csapattagjaink: Kozmor, Imre J., Imre B.

Az eredményhirdetésen is „sikeresen szerepelt” csapatunk, mivel az első helyért járó gyönyörű kupa mellé, elhoztuk a torna legjobb játékosa címet (Kozmor Ákos), a gólkirályi címet (Horváth Péter), illetve a döntő legjobb játékosa címet (Mészáros Ferenc) is.

Összegezve a két napot, azt hiszem elmondhatjuk, hogy a srácok szép játékkal, sok gólt szerezve, és kellő alázattal kezdték a téli szezont, és azokon a meccseken, ahol küzdeni is kellett, ott tudtunk küzdeni, illetve türelmesnek lenni.

A győztes csapat tagjai:

Albert Dániel (c), Horváth Péter, Imre János, Imre Balázs, Komonszky Gábor, Kozmor Ákos, Kratochwill Zoltán, Mészáros Ferenc, Szép Róbert, Szlávich Csaba, csapatvezető: Dienes Balázs